Borsodszirákon a barokk kor nem hatalmas kastélyban vagy túldíszített templomban hagyta meg lenyomatát. A történelmében az egri, majd a kassai püspökséggel mintegy 700 éven át összeforrott településen a katolikus templom mellett a valahai kasznár-ház, a falu népi lakóházai és a hagyományos népviselet őrzik a 18. század végi paraszt-barokk stílus elemeit.
Fényes Elek leírása szerint 1850-ben a falu "lakosai tisztán magyarok, s jól gazdálkodó emberek, öltözetük egyszerű, csinos, nőszemélyeik e környéken legszebbek s legcsinosabban öltözködőnek tartanak, férfiak is nagyon csinosan öltözködnek. Az egész helység egyszeri tekintetre a lakosok jólétére mutat, házaik rendszeresen és csinosan építettek, udvaraik tiszták, jól rendezettek..."
Az 1896-os ezredévi kiállításon, a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet és népművészeti képviselte Borsod vármegyét. A nevezetes népviseletnek az 1920-1930-as évekre már csak híre maradt, az életszerű népviselet megszűnt Borsodszirákon.
A korábbi kasznár-házban kialakított bemutatóhelyünkön megtalálhatók, sőt felpróbálhatók a hagyományos népviselet ruhadarabjai, valamint bepillantást adunk a falu és a térség hímzés-világába, a paraszt barokk lakáskultúrába.
Bartók és Borsodszirák
Borsodszirák az egyetlen település a mai Magyarországon, ahol Bartók-ősök pihennek. Itt született Bartók Béla zeneszerző édesapja. Borsodszirák büszke a nagy zeneszerzőre, büszkén ápolja e kultúrtörténeti értékét. A Bartók Emlékszobában a látogatók megtekinthetik a Bartók relikviákat és a zene-sarokban bele is hallgathatnak a mester műveibe. A világhírű zeneszerző "Fából faragott királyfi" című egyfelvonásos táncjátéka által inspirálva alakítottuk ki a kicsiny bábszínházat, ahol a Bartók mű megjelenítése mellett más klasszikus darabokat is élvezhetnek a látogatók.
Forrás: História kalauz
Fotók: Mezővári Attila www.menet.hu